तच् छूलं सात्वतो ह्य् आजौ निर्भिद्य निशितैः शरैः। चूर्णितं पातयाम् आस मोहयन्न् इव माधवम्। ततो ऽपरेण भल्लेन हृद्य् एनं समताडयत्।
tac chūlaṃ sātvato hy ājau nirbhidya niśitaiḥ śaraiḥ. cūrṇitaṃ pātayām āsa mohayann iva mādhavam. tato 'pareṇa bhallena hṛdy enaṃ samatāḍayat.